Nagyon beindult az ipari csarnoképítés

Idén a lakóingatlanok, mezőgazdasági épületek mellett az ipari csarnokok építése iránt is fokozott igény mutatkozik. Utóbbiak esetében 2013. óta, évről-évre meghaladja a 300 milliárd forintot az átadott létesítmények összértéke.

A tavalyi stagnálás után, 2017-ben újra bővülésre számítanak a piaci szereplők ebben a szegmensben. Az első három hónap ezt a várakozást be is igazolta. Az ipari csarnoképítések száma folyamatosan felülmúlta a múlt év azonos időszakának eredményeit. A növekedés főleg az uniós, valamint az állami források felhasználásának, másodsorban az önerős beruházásoknak köszönhető. A kalkulációk alapján, a szektor forgalma jelentős növekedésnek néz elébe a 2017-es évben, az épületek felépítményébe beépített anyagok volumene meg fogja haladni a százmilliárd forintot ebben az esztendőben.

„Akár négy hét alatt felhúzható modern magasépítészeti technológiával és építőanyagokból egy kisebb méretű ipari csarnok az első kapavágástól a kulcsátadásig, de azért nem ez az általános jellemző ezen a területen” – mondja Alyyan Nabeel. A Swedsteel-Metecno ügyvezető igazgatója szerint inkább pár hónapos átfutással érdemes számolni egy ilyen beruházás esetében. Mindig a funkcionalitás, a biztonsági és más speciális előírások határozzák meg az épület méretét, típusát, illetve egyéb műszaki jellemzőit. Ezeknek megfelelően tervezhető az építés ideje, valamint költsége. A nagyberuházások, a több tízezer négyzetméteres, vagy afeletti csarnokok esetében pedig a teljes építési idő akár 1 évnél is hosszabb lehet.

A modern csarnokfejlesztések kapcsán gyakran előjön az a kérdés, hogy milyen hosszú időre lehet velük tervezni, mennyire tartósak ezek az épületek. Az ügyvezető szerint a választ tanácsos kettébontani. Az idehaza is hatályos uniós szabályozások, szabványok (pl. Eurocode-ok) szerint az állandó létesítésű épületeket általánosan 50 évre kell tervezni. Ennyi ideig kell az olyan természetes terheléseknek ellenállniuk, mint a hó, a szél, vagy az üzemszerű használatból fakadó terhek. Az építőipar valamennyi szereplőjére, így a tervezőkre is vonatkozik az uniós CPR (Construction Production Regulation) rendelet, amely jelentősen kihat a tervezési folyamatra. Ez megszabja a beépített termékek teljesítményjellemzőinek meghatározási és dokumentálási módját, illetve előírja azt, hogy a tervezőnek meg is kell győződnie az ezeknek való megfelelőségről.

Azonban a felépítmény valós élettartamát jelentősen befolyásolja a valóban beépített anyagok minősége, illetve azok tartóssága, valamint a rendszeres karbantartások elvégzése is. „Fontos, hogy az ideális tervező mellett, hasonló körültekintéssel válasszuk ki a megfelelő referenciákkal és műszaki háttérrel rendelkező kivitelező céget is.” – hangsúlyozza Alyyan Nabeel. Hozzátette ezt azért érdemes észben tartani, mert az építtető felelőssége, hogy tényleg azokat a termékeket építsék be a csarnokba, amit a szabványoknak megfelelően a tervezés során előírtak. Ha nem így történik, akkor csökken az épület műszaki színvonala, az élettartama, de, ami ennél is súlyosabb, hogy a csarnok biztonsági jellemzői is sérülhetnek (pl. teherbírási vagy tűzállósági szempontból) és ezzel a benne dolgozók is veszélynek lehetnek kitéve.

Print Friendly

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.